CIVIL TÁRSASÁG (2012.02.06.)

 

 

2011. évi CLXXV. törvény

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

szervezetek működéséről és támogatásáról1

2. § E törvény alkalmazásában

6. civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány.

 

(civil társaság, amely mindenfajta bírósági regisztráció nélkül, személyek közös elhatározásával alakulhat meg.)

 

PTK. 6. Civil társaság⁴⁹⁰

578/J. §⁴⁹¹ (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.

 

CIVIL TÁRSASÁG-ot:

1.)Természetes személyek

2.)Nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására

3.)Közösségi célú tevékenységük összehangolására

4.)Vagyoni hozzájárulás nélkül

hozhatják létre.

 

Mivel az 578/J. § (2) bek. arra utal, hogy néhány eltéréssel a POLGÁRI JOGI TÁRSASÁGRA vonatkozó Ptk. szabályokat (568-578/A.§) kell alkalmazni, annak szabályai a következők:

 

XLVI. fejezet

A társaság

1. A polgári jogi társaság⁴⁵⁷

568. §⁴⁵⁸ (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják.

 

Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.

 

(2)-(3)⁴⁵⁹

(4)⁴⁶⁰ A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.

569. §⁴⁶¹ (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetőleg annak meghatározott része közös használatukba kerül.

(2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes közreműködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet.

570. §⁴⁶² (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.

(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhető.

(3) A tag hitelezőjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszűnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását.

571. §⁴⁶³ (1) A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A működés során szerzett közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyenlő. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár.

(2) Az elszámolás évenként történik.

572. §⁴⁶⁴ (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult.

(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki.

(3) Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben.

(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.

573. §⁴⁶⁵ (1) A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja.

(2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.

 

574. §⁴⁶⁶ A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges.

 

 

575. §⁴⁶⁷ (1) A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.

(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

576. §⁴⁶⁸ (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el.

(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis.

577. §⁴⁶⁹ A társaság megszűnik:

a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;

b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;

c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;

d) azonnali hatályú felmondással;

e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;

f) ha a tagok száma egyre csökken.

578. §⁴⁷⁰ (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint történik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni.

(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetőleg - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - a meghalt tag örököse felelős azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási idő lejártáig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek.

578/A. §⁴⁷¹ (1)⁴⁷² A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell.

(2) A társasági tevékenységből eredő tartozások kiegyenlítése után - lehetőleg természetben - vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik.

 

6. Civil társaság⁴⁹⁰

578/J. §⁴⁹¹ (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

 

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.

 

(Szerkesztette: Dr. Sebők László ÉLÉSTÁR Egyesület)

ÁLLÁSPONTUNK:

Az új Civil tv. (Ectv.) vezette be mint új civil jogintézményt és ismeri el a Civil tv. viszonyában civil szervezetnek az ún. CIVIL TÁRSASÁGOT.

A szándék, hogy egy egyszerűsített, civil közösségi szervezeti intézményt bírósági nyilvántartási jogi eljárás nélkül - jogi elismertség mellett- lehetséges létrehozni, mindenképpen dicséretes, és civilbarát. Gondoljunk csak a jogi személyiséggel nem rendelkező nyugdíjas-, idősek klubjaira stb.

Ugyanakkor a jelenlegi hatályos jogszabályok mellett és annak keretében mi nem javasolnánk e jog civil szervezeti formát - még Civil tv. szerinti elismertsége mellett sem- a következő hátrányok illetve adott, konkrét helyzetben esetleg veszélye miatt.

1.) A Civil Társaság - éppen jogi személyiség hiányában- nem pályázhat az közpénzforrású civil támogatási rendszerben, a NEA-ban.

2.) Mivel a Civil Társaságra - a Civil tv. szerinti rendelkezéseken és önmaga speciális szabályozásán túl- a Ptk. Polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai irányadóak, ez felelősségi szempontban egyértelműen hátrányosabb a jogi személyiségű egyesülethez, alapítványhoz képest.

Az alapítvány és az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, egyesület esetében a tag legfeljebb a tagdíja megfizetése erejéig lehet felelős az egyesület tartozásaiért, míg CIVIL TÁRSASÁG esetében a Ptk 574. §-ában foglaltak szerint: A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges.

- ÉLÉSTÁR Egyesület

Oldal: CIVIL TÁRSASÁG???
ÉLÉSTÁR FOGYASZTÓVÉDELMI ÉS JOGVÉDŐ EGYESÜLET, KAPOSVÁR - © 2008 - 2024 - elestaregyesulet.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat